A Katha Upanisád
Nacsikétasz utazása a halhatatlanságba
Mahamandaleshwar Swami Jasraj Puri kommentárjaival

Részletetek a magyar fordításból

Jáma kiegyenesítette a gerincét és egy pillanatra elgondolkodott. Szelíden Nacsikétaszra tekintett és beszélni kezdett:

Van egy szó, amelyet mindegyik Véda kinyilatkoztat. Ami minden aszkézis végső célja. Az, amiért az önmegtartóztatást (brahmacsárja) gyakorolják. Elmondom neked tömören. Hadd mondom el Neked, azt, ami nem más, mint egy egyszerű szó, amelyben határtalan lehetőség rejlik.  Ez a szó, Nacsikétasz, az OM!

Hungarian Translation (C)2022, Yoga in Daily Life

Az OM jelentésének és jelentőségének legteljesebb leírása a Mandukja Upanisádban található. Eszerint az OM négy részből áll, s ezek a négyféle tudatállapotot képviselik. A négy tudatállapotot a három betű – A-U-M – és az utánuk lévő szünet jelenti.

• Az „A” jelentése az éber tudatállapot, a vaisvanarah.
• Az „U” az álombeli tudatot jelenti, ez a taidzsasza.
• Az „M” pedig a mély álom beli tudatállapotot jelenti, ami a pradzsna.
• A negyedik állapot pedig, amely a szünetben fejeződik ki, a turija. A turija az az isteni tudatállapot, amely a többi tudatállapot alapját képezi és áthatja azokat. Ha a turija az óceán, akkor a többi tudatállapot csak az óceán hullámai. A hullámoknak van saját formájuk, de attól még az óceán részei. Az óceán nélkül nem volna alapja a létezésüknek. Az óceán azonban hullámok nélkül is fennmaradna.

A turija mindent áthat. A formák és nevek világa pusztán felszíni megnyilvánulás, vagy „tánc”. A helyes és a helytelen, az ok és okozat az éber és az álombeli tudat jellegzetességei. A turija ezek fölött áll, változatlan, örök. Csupán, ahogy a világban érzékeljük a dolgokat, kelti a különbségek látszatát.

Jáma azt tanítja, hogy az OM titkának feltárása a jóga célja: „Amiért az önuralmat gyakoroljuk ebben az életben, amit mindennemű aszkézis célként jelöl meg.” – mondja Jáma. Az OM zengetése, a rajta való gondolkodás, az OM megértése a földi világ köréből kiemel, s megtapasztalhatjuk általa a teljesség békességét és üdvét.

Az OM ott zeng az anahát csakrában (szívközpont), az OM tárja fel magát a meditációban. Úgy is nevezik, hogy anaháta náda, a szívközpont hangja. Az anahát szó szerint azt a hangot jelenti, mikor két dolgot nem ütnek össze – ez a hang az OM. Sem a tapskor összeütődő tenyerek, sem a levegő által a hangszálakon keltett hang, sem az, mikor a szél zúgatja a fákat. De nem is a hang rezgése és az energia áramlása sem. Hanem az elsődleges hang. Ez az Őshang. Ez a hang a turijából árad ki és a turijában visszhangzik. Különféle kultúrákban különféleképpen nevezik, mint a „belső hang”, „a lélek szava”, „a lélek éneke”, vagy „Isten szava”.

Kabir Das Ji, a nagy spirituális költő gyöngyörű versben ír az anahát hangjáról:

Kabir a testében hallotta zengeni ezt a hangot
A húrok nélküli vína hanga volt ez
Belül és kívül is zengett ez a hang
Mikor meghallottam, minden kétség eltávozott
OM
Ez az örökkévaló szótag a Brahman
Ez az örökkévaló szótag a transzcendencia, a legfelsőbb
Aki mélyen az OM-on meditál,
eléri, amit kíván.
OM
Ez a legjobb médium
Ez a transzcendentális médium
Aki ezen a médiumon meditál, eléri a nagyságot a Brahman világában.

Amikor egy könyvben olvasunk az OM-ról, az nem más, mint egy szimbólum. Gondolkodunk rajta, próbáljuk fogalmilag felépíteni, hogy mi ez valójában. Maga Jáma is fogalomként magyarázza az OM-ot Nacsikétasz-nak. Ám az OM sokkal több ennél!

Azt mondja Jáma, hogy az OM a legjobb médium. Ez az a médium, amelynek segítségével az elmét egyesíteni lehet a Brahmannal. Ez az a médium, amelyen keresztül az értelmet a magasabbrendű tudatra hangolhatjuk. Az OM finom természeténél fogva, szabadon tud mozogni tudatunk különböző állapotai között, nem reked meg sehol sem. Az OM-ra gondolhatunk,, az OM-ot zengethetjük, az OM-ot belélegezhetjük, az OM-on elmélkedhetünk is. Ha pedig mélyebbre hatolunk és megvalósítjuk az elengedést, akkor a meditációhoz és azon is túl vihet bennünket az OM. Az OM megismerése által megértjük a természet teljes egységét. Az OM kifejezi, feltárja az anyagi világ fényei és mozgásai mögött rejlő elpusztíthatatlan, állandó réteget. Ekkor megváltozik a kapcsolatunk a világgal. Amikor megismerjük a Brahman szépségét és teljességét, az önös én elveszti a jelentőségét. Úgy viselkedünk akkor, mint az a játékos, aki megérti, hogy ez az élet a nagy képnek csak kis darabkája és nem pedig a létezés alfája és ómegája.