A jóga iratai több helyen is említik, hogy az önmegvalósított jógamester a múlt, a jelen és a jövő tökéletes ismerője, azaz Tri Kal Darsi, ezt hangsúlyozta Swami Avatarpuriji is, a Holy Guruji eltávozásának emlékére 2022 októberében Jadanban tartott ünnepségen. Ez vajon azt jelenti, hogy a jövőt nem lehet megváltoztatni? Mit mond erről a tudomány?

„Ne fecséreld el az időt! Életed minden másodperce értékes és pótolhatatlan. Az elmúlt idő nem tér vissza, az idő nem vár senkire. Aki nem tart lépést vele lemarad, ezért jól használd ki az idődet."

(Sri Mahaprabhuji Arany Tanításai) 

Feltárulnak-e a jövő titkai a meditáló jógi előtt?

A jóga iratai több helyen is említik, hogy az önmegvalósított jógamester a múlt, a jelen és a jövő tökéletes ismerője, azaz Tri Kal Darsi, ezt hangsúlyozta Swami Avatarpuriji is, a Holy Guruji eltávozásának emlékére 2022 októberében Jadanban tartott ünnepségen. Ez vajon azt jelenti, hogy a jövőt nem lehet megváltoztatni? A karma törvénye szerint korábbi cselekedeteink hatásai formálják az életünket, gyakran mondjuk, hogy a jó vagy rossz szerencse valójában korábbi tetteink szerint látogat meg minket, csak emberi tudatunkkal ezt nem vagyunk képesek felismerni. Lehetséges, hogy a cselekedeteink ilyen módon teljes mértékben meghatározzák a jövőnket? A mesterek és a tanítók mindig azt tanácsolják a tanítványaiknak, hogy legyenek erényesek, kerüljék mások bántását, tegyenek jót. A jó és önzetlen cselekedetek révén ugyanis kedvezőbbé válik a jövőnk is. E szerint, habár múltbéli tetteink hatásai velünk vannak, mégis van lehetőségünk, szabad akaratunk a jövőnk alakítására [1] . 

Mit mond minderről a tudomány? 

A tudományos megismerés során a világ jelenségeinek megfigyelésére alapozva összefüggéseket ismerünk fel, majd feltételezzük, hogy ezek  általános érvényűek, tehát igazak  a múltban, a jövőben és mindenütt a világegyetemben. Az ilyen összefüggéseket hívjuk természeti törvénynek.

A klasszikus fizika

Az 1600-as évek legelején kezdődött meg a környezetünkben lévő mozgásokat leíró fizikai törvények felismerése, Galileo Galilei tette meg ebben az első lépéseket Itáliában [2]. Galilei a lejtőn leguruló test mozgásának törvényszerűségeit ismerte fel. A Newton által továbbfejlesztett elmélet alapján, ha pontosan tudjuk egy test helyét és sebességét egy kiinduló pillanatban, továbbá ismerjük a rá ható erőket, akkor meg tudjuk jósolni a mozgás lefolyását, azaz ki tudjuk számolni hol lesz a test egy későbbi időpillanatban. Sokan a hasonló sikerekből azt a következtetést vonták le, hogy a tudomány segítségével a jövő – legalább is elvileg – teljes pontossággal megismerhető. A világot természeti törvények irányítják, ha ezeket feltártuk, akkor mindent tudhatunk, ahogyan a jógamesterekről is írják. A jövő e szerint már előre meghatározott.

Galilei fedezte fel a távcsövével a Jupiter négy holdját -- ezeket a holdakat most "Galilei holdaknak" hívjuk. Ezen az animáción a négy Galilei hold keringését látjuk a Jupiter körül, gyorsított felvételen. Az égitestek mozgása az égi mechanika segítségével pontosan kiszámítható, előre jelezhető. A képeket a NASA "Junó" űrszondája készítette. (Wikipédia)

A modern fizika

Kicsivel több, mint 200 év telt el, amikor megváltozott a tudományos álláspont. Az atomok és elemi részecskék tanulmányozása során Werner Heisenberg rájött, hogy a dolgok sebességét és helyét egyszerre nem tudhatjuk meg pontosan. Ez azt jelenti, hogy ha nagyon pontosan tudjuk, hol van valami, akkor csak pontatlanul tudjuk meghatározni a sebességét, ha viszont nagyon pontosan mérjük a sebességét, akkor nem tudhatjuk meg pontosan, hol van. Ez a bizonytalanság emberi méretű tárgyak esetében nagyon kicsi, észre sem vesszük, a parányi atomok és elemi részecskék esetében viszont jelentőssé válik. Nem azért van ez így, mert a parányi tárgyak megfigyeléséhez nem vagyunk elég ügyesek, hanem a természet működik eképpen: a világ olyan, hogy elvileg sem lehet valaminek a sebességét és helyét teljes pontossággal egyidejűleg meghatározni. Ha pedig ez így van, akkor azt sem tudhatjuk pontosan, hol lesz később a vizsgált tárgy. A nagyjából éppen száz éve megszületett kvantumfizika nagyon jól megmagyarázza az atomok és elemi részecskék viselkedését és az elmélet szerint a jövő csak bizonyos valószínűséggel látható előre [3].

Az atomok elektronjainak helyét a kvantumfizika szerint nem lehet pontosan meghatározni. Ezen a képen egy atom elektronfelhőit látjuk, különböző kvantumállapotokban, a Schrödinger egyenlet segítségével kiszámolva. (www.nanotechnology.hu)

A kvantumfizika születését követően heves vita bontakozott ki a tudósok között, ami a mai napi tart. Albert Einstein szerint a jövő előre meghatározott, a kvantumfizikában felismert bizonytalanság abból adódik, hogy a fizikusok valamilyen rejtett tényezőt nem vesznek figyelme a számítások során [4]. Mások úgy látják , a Heisenberg által felfedezett úgynevezett határozatlansági reláció az a pont, ahol Isten befolyásolja a világ működését [5].

Gitananda, Debrecen, 2022.

Irodalom

1. Paramhans Swami Maheshwarananda Az emberben rejlő erők, Sangam kiadó Budapest  2006 22. old., www.chakras.net
2. Galileo Galilei Matematikai érvelések és bizonyítások két új tudományág, a mechanika és a mozgások köréből. A függelékben néhány merev test súlypontjának vizsgálatával; jegyz. Gazda István, Pesthy Monika, utószó Vekerdi László, ford. Dávid Gábor; Európa, Budapest, 1986
3. Geroge Gamow Tompkins úr kalandjai a fizikával Gondolat Budapest 1976
4. Albert Einstein válogatott írásai TypoTex Budapest 2005
5. Teller Ede: Száz éve született Werner Heisenberg, Fizikai Szemle 2001/12 380.o., http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0112/teller2.html