5. nap
Kulcspontok ellazítása
A képen láthatjátok, ahogy egy vízbe dobott kő fodrozza a víz felszínét. Ezek a hullámok kisvártatva elülnek. Testünkben is vannak olyan pontok, amelyek magukba gyűjtik a feszültséget, mint a test többi része. Ha azonban figyelmünkkel megérintjük őket, a feszültség lassan elsimul, mint a hullámok a vízfelszínen, s átadják a helyüket a nyugalomnak, a mozdulatlanságnak.
Figyeld meg magad akár nap közben is: hol vannak a testedben azok a pontok, a feszültséget “magukba szívják”.
Ha a következő kulcspontokat sikerül valóban ellazítanunk, minden ellazul.
-
A has ellazítása.
Vannak, akik a feszültséget a „hasukba nyelik”, (ez sokszor emésztési panaszoban is megnyilvánul). Érzékeljük a légzést a köldöktájékon, és tudatosan lazítsuk el a hasat. -
A könyök ellazítása.
Ha a könyök ellazul, a váll is ellazul, az egész felsőtest ellazul, s mintha mázsás súlyok omlanának le a vállunkról, légzésünk szabadabbá válik, fellélegzünk. -
Az állkapocs ellazítása.
Gyakran azon kapjuk magunkat, hogy amikor már-már ellazultunk, állkapcsunk még mindig megfeszül, s ez akadályozza a tarkótájék és az arc ellazulását. Lazítsuk el az arcot. Ahhoz, hogy mosolyogjunk 2 izom kell, ha viszont mogorván járunk-kelünk, az egyész testben feszültség keletkezik. Madhuri mudra: madhu – édesség, méz, madhuri: a legédesebb – megfigyelhetjük, hogy a szív tájékán megjelenik egy édes örömérzet, ami aztán mindenre kihat. -
A homlok kisimítása.
A lazítás következő kulcspontja a homlok. Ha gondterheltek vagyunk, ráncoljuk a homlokunkat, összevonjuk a szemöldökünket, ha erővel koncentrálunk, minden idegszálunk megfeszül. Mi viszont úgy szeretnénk koncentrálni, hogy “minden idegszálunk ellazuljon”.
Amikor koncentrációs gyakorlatot végzünk, megfigyelhetjük, hogy a szemünk és a szemöldökünk megfeszül, hogy ráncoljuk a homlokunkat, hogy a koncentráció és az összpontosítás mentális feszültséget eredményez.
A jógában a “dharana” azt jelenti, hogy figyelmünkkel megtartunk valamit, hogy egy anya tartja a gyermekét: szilárdan és gyengéden.