Amint azt mindannyian tapasztalhatjuk, mi, emberek nem vagyunk egyformák. Érzésés gondolatvilágunk, érdeklődési körünk és céljaink különbözőek. Ezt tükrözi az is, hogy négy jógaút van, amelyek tekintetbe veszik az emberek különböző hajlamait és késztetéseit. Mielőtt azonban a jógautaknak szentelnénk a figyelmünket, álljon itt néhány alapgondolat a jóga célját illetően.

Belső Valónk (átma) a Legfelsőbb Önvalóból (Paramátma) fakad. A Legfelsőbb Önvaló állapota a boldogság (ánanda), és mivel belső Valónk része a Legfelsőbb Önvalónak, minden ember végső soron a boldogságra törekszik, függetlenül attól, hogy hisz-e Istenben vagy sem, és hogy tudatában van-e ennek a törekvésnek vagy sem.

A jóga négy útja: Karma jóga - a tettek útja; Bhakti jóga - az odaadás és szeretet útja; Rádzsa jóga - az önfegyelem útja; és a Gjána jóga - a filozofikus út. A felsorolt négy jógaút nem elkülönült, hanem sokkal inkább egymásba fonódó ösvényeket jelent, amelyek szorosan kötődnek egymáshoz: amikor Istenre gondolunk és szeretettel viszonyulunk embertársainkhoz és a természethez, bhakti-jógik vagyunk; amikor másokat gyámolítunk és segítünk, akkor karma- jógik; amikor meditálunk és jógagyakorlatokat végzünk, rádzsa- jógik; amikor pedig az élet értelméről elmélkedünk, s az igazság és a valóság után kutatunk, gjána- jógik. Ily módon a jóga mind a négy útját mindennapi életünk részévé tehetjük.