Ebben a cikkben röviden megvizsgáljuk, miért mondjuk azt, hogy "a jóga tudomány".

„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? […] Mert […] minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre hatolunk és tapogatózunk, a kezdeti alapok tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármilyen kalandos távolságokba gombolyítjuk alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak vissza a feneketlenségbe. Találóan mondhatjuk itt, hogy »újra és tovább«, mert kutató buzgalmunkkal a kikutathatatlan incselkedő játékot űz, látszatmegállókat és úticélokat kínál, melyek mögött, amint elértük őket, újabb szakaszok tárulnak fel.

Thomas Mann, József és testvérei

A tudomány működése

A tudomány történetében általában az új, korszakalkotó felfedezésekhez két tényező volt szükséges: új eszköz és kreatív elme. Erre mutatunk be két példát az 1. ábrán. Az 1/a ábrán Galileo Galilei látható a távcsővel. A távcsövet nem Galilei maga találta fel, hanem holland optikusok. A távcsövet sok területen lehet használni a gyakorlati életben, például a tengerhajózásban, de Galilei volt az első, aki az ég felé fordította a teleszkópot és ezzel felfedezte a napfoltokat, felfedezte a Hold hegyeit (1/b ábra), felfedezte a Jupiter holdjait, meg még sok csodás égi jelenséget. Az 1/c ábrán a Delhi Vasoszlop látható. A vasgyártás nem volna lehetséges a tűz felfedezése nélkül, ugyanis a tűz lehetővé teszi az anyagok átalakítását, a transzmutációt. Még az ősemberek jöttek rá arra, ha bizonyos köveket (érceket) beletesznek a tűzbe, akkor azok átalakulnak, folyékonnyá válnak és mikor megszilárdulnak, új, addig soha nem látott anyagok keletkeznek belőlük (a fémek) -- ebből a megfigyelésből fejlődött ki a fémkohászat, a metallurgia.

1/a. Galilei bemutatja a távcsövet a velencei dózsénak, Bernini freskója (wiki)	1/b. Galilei rajza a holdfázisokról (wiki)	1/c.  A Delhi Vasoszlop (IV. század) (wiki)

A jóga, mint tudomány

Milyen eszköz állt az ősi jógik rendelkezésére?  Mi a jógi számára a kutatás tárgya? Ez nem más, mint a saját lénye, a teste, a légzése, az elméje, a saját érzései és gondolatai. A jóga tanítása szerint a meditációban a tudó, a tudás tárgya és a tudás folyamata -- ez a három eggyéválik. A jógaórán is felhívja az oktató a figyelmet arra, hogy nem csak külső világ létezik, hanem van belső világ is és a belső világ az ugyanolyan nagy, mint a külső világ. Mivel az érzékszerveink "úgy vannak kimetszve", hogy a külvilágról szolgáltassnak információt, a belső világ megismeréséhez vissza kell vonnunk az érzékeinket az érzékek tárgyaitól. Például, ha kinézünk egy szobából az ablakon, úgy láthatjuk csak meg a belső világot, a belső fényt, ha lehúzzuk a redőnyt, akkor az ablaküvegen tükröződik az, ami a szobában belül van. Tehát, ha lehunyjuk a szemünket, levonjuk a redőnyt, akkor van esélyünk megpillantani a belső világ szépségét -- például a csakrákat (2. ábra).

A nyolc csakra (Rejtett erők az emberben könyv)

Mikor a belső világról hallunk, először talán nem tudjuk, mire is gondoljunk. De igazából mindannyian ismerjük a belső világot, mindannyian meggyőződhetünk ennek létezéséről, mikor álmodunk. Hiszen mikor álmodunk, akkor különböző személyekkel találkozunk, különböző eseményeket élünk át, különböző helyekre megyünk, pedig valójában a testünk az ott fekszik, le van húnyva a szemünk, tehát mindezek nem külső ingerek, amik hatására ezek a képek akkor keletkeznek bennünk, hanem teljes mértékben a belsőből jönnek, a modern gondolkodás szerint mondhatnánk, hogy az agyunk teremti őket. Csak az a különbség, hogy aki a belső világot nem tudja uralni, annak a számára teljesen az ő számára véletlenszerűen jönnek ezek a képek az álomban. Nem tudja befolyásolni, hogy most a belső világában éppen hova menjen, kivel találkozzon -- ám a jógi képes erre.

A belső világ ismerete az igazi ismeret. Ez azért is nagyon fontos a számunkra, modern technikai civilizációban élő emberek számára, mert a technikai civilizációban kizárólag csak kifelé figyelünk, elvesztettük a kapcsolatot a belső világgal, hiszen -- különösen a városi életben -- milliónyi külső benyomás ér minket. Ám nagyon fontos számunkra a belső világ megismerése, ugyanis annak megismerése nélkül nem érthetjük meg saját magunkat, sőt, voltaképpen a külső világot sem érthetjük meg, nem érthetünk meg más embereket és egyéb élőlényeket sem. A "Jóga a mindennapi életben" Rendszer gyakorlati utat kínál a belső világunk megismerésére, az Önvizsgálati Meditáció gyakorlatsorozatot. 

Shivapuri (dr. Márk Géza István), Budapest, 2022.

Irodalom

1. Paramhans Swami Maheshwarananda: Jóga a mindennapi életben - A rendszer (A test, a lélek és a tudat harmóniája) (Ibera Verlag-European University Press, 2005), https://www.yogaindailylife.org/system/hu/
2. Paramhans Swami Maheshwarananda: Az emberben rejlő erők (Csakrák és Kundalini) (Sangam Kiadó, 2006), www.chakras.net
3. Paramhans Swami Maheshwarananda: Önvizsgálati meditáció CD sorozat, https://www.jogaunio.hu/kiadvanyok
4. Dr. Vígh Béla: Jóga és tudomány (Gondolat Könyvkiadó, 1972) (online is elérhető)