Skip to main content
| Modern tudomány és jóga

Jóga és tudomány -- Bevezetés III -- Két tudományos érv, amiből következtethetünk arra, milyen ősi a védikus tudás

Ha feltesszük azt a kérdést, milyen régiek a védák, vagy azt, milyen régen történtek azok az események, amelyek a két nagy inidiai eposzban, a Rámajánában és a Mahabháratában szerepelnek, igen sok különféle választ kaphatunk. Vannak tudósok, akik szerint csak néhány száz, maximum pár ezer évesek, más tudósok szerint a történelem előtti múltba nyúlnak vissza. Ebben a cikkben az utóbbi álláspontra mutatunk két bizonyítékot.

 

„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? […] Mert […] minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre hatolunk és tapogatózunk, a kezdeti alapok tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármilyen kalandos távolságokba gombolyítjuk alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak vissza a feneketlenségbe. Találóan mondhatjuk itt, hogy »újra és tovább«, mert kutató buzgalmunkkal a kikutathatatlan incselkedő játékot űz, látszatmegállókat és úticélokat kínál, melyek mögött, amint elértük őket, újabb szakaszok tárulnak fel.

Thomas Mann, József és testvérei

 

Milyen régi a védikus tudás?

Ha feltesszük azt a kérdést, milyen régiek a védák, vagy azt, milyen régen történtek azok az események, amelyek a két nagy inidiai eposzban, a Rámajánában és a Mahabháratában szerepelnek, igen sok különféle választ kaphatunk. Vannak tudósok, akik szerint csak néhány száz, maximum pár ezer évesek, más tudósok szerint a történelem előtti múltba nyúlnak vissza. Mesterünk, VIshwaguruJi az angol "research" szó (kutatás) szó szó szerinti fordítása az, hogy "re-search". Tehát valami olyan dolgot keresünk meg ismét, ami korábban már megvolt.

A mitológia nézőpontja -- Vishnu már számtalan sokszor testet öltött a múltban

A Bhagavad Gítában ezt mondja Krishna Ardzsunának a IV. párbeszédben:

A Magasztos szólt:
[5. Sok születésem volt már a múltban, s neked is, Ardzsuna. Én valamennyit ismerem, te azonban nem ismered, ellenségeid ostora. 5.]
[6. Noha születetlen és haláltalan vagyok, s noha minden lény ura vagyok, saját természetem fölött is uralkodva megszületek a magamteremtette káprázat révén. 6.]
[7. Valahányszor az igazság aláhanyatlik, Bhárata, és eluralkodik a törvénytelenség, én megalkotom önmagamat. 7.]
[8. Az igazak oltalmára, a gonoszok elpusztítására, az igazság uralomra juttatására koronként testet öltök. 8.]

Ezt mutatja be szemléletesen az a történet a Rámajánából, ahol Hanumán a azzal a risivel találkozik, akinek Vishnu mindig küld egy gyűrűt, mikor bevégzi küldetését a Földön. És számtalan sok gyűrű van!

A modern tudomány nézőpontja -- az ősi emberfajták 

A Rámajánában szerepelnek értelmes medvék és majmok és a kérdés az, hogy mik voltak ezek. Nézhetjük a Rámajánát egy mesének, amiben szerepelnek beszélő állatok, ha így nézzük, akkor ez nem is okoz számunkra gondot -- hiszen gyerekkorunktól megszoktuk, hogy a mesékben beszélő állatok vannak. De, hogyha egy kicsit komolyabban próbáljuk venni, nem mint mesét, akkor el kell gondolkodnunk rajta, mik voltak ezek a "medvék" és "majmok" valójában?

Van erre van egy tudományos magyarázat. Amiket (vagy inkább akiket) az 1. ábrán látunk, ezek a rokonok, ugyanis mi emberek a Homo Sapiens fajhoz tartozunk, de a tudomány szerint néhány tízezer -- százezer évvel ezelőtt nemcsak a Homo Spiens, hanem különböző emberfajták éltek egy időben a földön. Nézzük csak meg, volt köztük ilyen egészen picike törpe, meg volt köztük ilyen hatalmas óriás.

 meet the folks
1. ábra. Az ősi emberfajták rekonstrukciója. Ezek a képek úgy készültek, hogy a csontvázból, meg manapság már genetikai analízissel tudják rekonstruálni, hogy hogy nézhetett ki az az élőlény. Ilyen genetikai kutatásokért adták 2022-ben az orvosi Nobel-díjat!

Néhány tíz-százezer évvel ezelőtt kevesebb ember élt a Földön, mint ma, tehát ezek az egy időben élő emberek nem feltétlenül találkoztak, mert különböző helyeken éltek. De előfordulhatott, hogy találkozhattak és a 2. ábrán egy neandervölgyi embernek a rekonstrukciója látható, nézzük meg, hogy mennyire hasonlít a mitológiában szereplő Hanumán képhez!

neanderthal 15p hanuman 15pc
2/a. Neandervölgyi ember rekonstrukciója (Shutterstock) 2/b. Shri Hanumán (Shuttersock)

 

Ha valójában ezek voltak a Rámajánában szereplő majmok, akkor a Rámájana több tíz, vagy több százezer éves történet, hiszen ezek a többi emberfajták több tíz, több százezer évvel ezelőtt kihaltak (ld. a feliratokat az 1. ábrán).

Volt-e korábban fejlett civilizáció a Földön?

A tudomány mai álláspontja szerint a Földünk négy és fél milliárd éves. Ez 4500 millió év, igen nagy idő. Ehhez képest az emberi civilizáció, legalábbis a mi technikai civilizációnk néhány száz, maximum néhány ezer éves. Itt felmerül a kérdés, vajon volt e valaha hasonlóan fejlett technikai civilizáció a Földön?

Hogyha az a szerencsétlen dolog bekövetkezne, hogy kipusztul az emberiség, mennyi ideig maradnának meg a nyomaink? Maximum néhány tízezer, néhány százezer évig. De előbb-utóbb mindent benő a dzsungel, lennének földrengések. A Földön működik az úgynevezett lemeztektonika. A kontinensek a Föld folyékony magmáján mozognak, évente néhány milliméteres sebességgel, de millió évek alatt az sok, és a szélén, ahol a földrengés zónák vannak, a kontinens lemez visszabukik a magmába, mint ahogy a mozgólépcső alábukik és akkor ami ott felül volt, az a magma több ezer fokos hőmérsékleten megolvad és semmi sem marad belőle. Pár millió év alatt még a legmagasabb pályán lévő műholdjaink is megsemmisülnének, tehát néhány millió év múlva nem maradna semmilyen jele annak hogy fejlett civilizáció volt a Földön.  

Shivapuri (dr. Márk Géza István), Budapest, 2022.

Irodalom

  1. A 2022-es orvosi Nobel-díj, https://www.nobelprize.org/prizes/medicine/2022/press-release/
  2. Yuval Noah Harari: Sapiens (Az emberiség rövid története), (Animus Könyvek, 2022)
  3. Clive Finlayson: Neanderthals Died Out and We Survived (Oxford University Press, 2009)
  4. https://www.ancienthistorylists.com/people/7-homo-species-close-present-human-existed-earth/
  5. https://www.theatlantic.com/science/archive/2018/04/are-we-earths-only-civilization/557180/
  6. Gavin A. Schmidt and Adam Frank: The Silurian hypothesis: would it be possible to detect an industrial civilization in the geological record? International Journal of Astrobiology , Volume 18 , Issue 2 , April 2019 , pp. 142 - 150