Számos tudományos elképzelés született arról, hogyan működik az elme, a tudat, a memória, mi történik bennünk, amikor gondolkodunk vagy érzelmeket élünk át, hogyan ismerjük meg a világot. Különösen érdekes, hogy ezekben általában visszaköszön a jógik által megfogalmazott sok ezer éves tudás.

A MANAS és a BUDDHI kölcsönhatása

Az emberi tudat működését elemezve a jógik négy belső, pszichikus működést különböztetnek meg. Ezek az elme, az intellektus, a tudat és az ego. (A négy úgynevezett antahkarana a mana, a buddhi, a csitta és az áhámkár).

„A MANAS, az elme, a vágyak, érzések és gondolatok birodalma. Ez az összekötő kapocs a tudatalatti és a tudat között. Működése során a külső világból származó benyomásokat és észleléseket a memóriában raktározza el és szükség esetén újra előhívja azokat. [1].”

Az elme állandó változás, folyamatosan gondolatokat, kívánságokat formál, mindig újabbakat és újabbakat. Ezeket azután egy másik belső működés, az intellektus vizsgálja meg.

„Az elme nem ítélkezik, és nem hoz döntést. Válogatás nélkül rögzít minden benyomást mint egy videokamera, vagy egy magnó. A BUDDHI (intellektus, értelem) végzi el az értékelést és a szűrést és dönti el azt, hogy melyik benyomás tudatosuljon bennünk és melyik kerüljön vissza a tudatalattiba. Az elme tehát az intellektustól kapott impulzus alapján tevékenykedik [1].”

Az elme és a tudomány

Számos tudományos elképzelés született arról, hogyan működik az elme, a tudat, a memória, mi történik bennünk, amikor gondolkodunk, vagy érzelmeket élünk át, hogyan ismerjük meg a világot. Különösen érdekes, hogy ezekben általában visszaköszön a jógik által megfogalmazott sok ezer éves tudás.

A memória, mint sémák hálózata

Az emberi megismerést kutató tudósok körében széles körben elfogadott, hogy a bennünket ért benyomásokat sémák formájában tároljuk az elménkben. Általános értelemben az egyszerűbb sémák megalkotásakor összekapcsoljuk a minket ért érzékszervi hatásokat. Például egy falu templomában sétálva megjegyezzük a helyiségeket, a berendezést, az épület külső formáját, a csendet, ami az épületen belül honol, a fényeket, ami áttöri az ólomüveg ablakot. Mindezek a templom sémájába kerülnek, és a későbbiekben szinte egyszerre tudjuk őket előhívni, amikor aktivizáljuk a sémát. A tanulás során sémáinkat kibővítjük, szükség esetén átalakítjuk, hogy az elménkben létrehozott világ összhangban maradjon a tapasztalatainkkal. A számunkra éppen fontos sémák a rövid távú memóriába kerülnek, ahonnan könnyen előhívhatóak, egyébként a hosszú távú memóriánkban tároljuk azokat [2].

Hogyan teremti az elme a világot a jóga szerint?

Az elme és a gondolkodás fontosságát így emeli ki Vishwaguruji a „Boldogság az elme békéje” – című előadásában [3]:

„Az elme boldoggá vagy nyomorúságossá teheti az életünket. Az elme lehet olyan, mint egy hatalmas elefánt, vagy lehet nagyon szelíd. A valóságban nem az elme hibája, hogy milyen. Az elmét ambícióink, egónk és mohóságunk táplálja. Ez a három együttesen táplálja elménket, vagy hozza létre a hullámokat elménkben.  Mano matra jagatha - az egész világ az elme teremtménye. A világod olyan lesz, amilyennek gondolod. Minden a gondolkodásunktól függ. A gondolkodásunk boldoggá vagy leginkább boldogtalanná tehet minket. A gondolkodás minden kapcsolatunkat tönkreteheti, vagy gyönyörű kapcsolatokat is teremthet.”

A világot az elme hozza létre

GItananda, Debrecen, 2023

Források:
1. https://www.chakras.net/yoga-principles/antahkarana
2. https://eta.bibl.u-szeged.hu/2204/2/14kognitv_tanulselmlet.html
3. https://www.yogaindailylife.org/news/swamijis-world-peace-tour-2004-spiritual-highlights