Skip to main content
| Modern tudomány és jóga

Jóga és tudomány -- Bevezetés I. Hogyan érthetjük meg a védikus tudást?

Ebben a cikkben röviden megvizsgáljuk, honnan származik az ősi India tudása, a védikus tudás, milyen nehézségekkel találja magát szemben, aki tanulmányozni kívánja a védikus tudást és mi a legbiztonságosabb, legeredményesebb út az ősi tudáshoz.

 

„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? […] Mert […] minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre hatolunk és tapogatózunk, a kezdeti alapok tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármilyen kalandos távolságokba gombolyítjuk alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak vissza a feneketlenségbe. Találóan mondhatjuk itt, hogy »újra és tovább«, mert kutató buzgalmunkkal a kikutathatatlan incselkedő játékot űz, látszatmegállókat és úticélokat kínál, melyek mögött, amint elértük őket, újabb szakaszok tárulnak fel.

Thomas Mann, József és testvérei

 

A védikus tudás

Az ősi india írásba foglalt tudása a srutik és a smritik, ezek közé tartoznak például a védák és az upanisádok, meg még nagy számú más írásmű, például a két nagy eposz, a Rámajána és a Mahábharáta is. Az ezekben az írásokban megfogalmazott világképet, tudományos ismereteket hívjuk összefoglaló néven védikus tudománynak.

Hogyan érthetjük meg az ősi tudást?

A nyugati történettudomány szerint az ősi bölcsek, a risik, akik a védikus tudást először szavakba öntötték, néhány ezer évvel ezelőtt éltek (ennek az állításnak az vizsgálatáról ld. a Bevezetés II. részét!), ez az időszak az úgynevezett neolitikus kor vége és a mezőgazdálkodás korának eleje volt. Tehát egészen más körülmények között éltek az emberek, nem volt az technikai civilizáció, amely minket most körülvesz. Az alábbi képen (1. ábra) azt látjuk, hogyan éltek az emberek a neolitikus korban és hogyan élünk most.  Az ősidőkben az emberek szalmakunyhókban éltek, az nagyon természetközeli élet volt, most meg egy acél-üveg épület harmadik, hatodik, vagy 63. emeletén.

 

 ancient agriculture 15p  times square 25p
 1/a. Élet egy neolitikus településen (Shutterstock) 1/b. Ez egy new yorki kép, rengeteg autó, hatalmas épületetek,
nyüzsgő tömeg (Wiki)

Akkor sokkal kevesebb ember volt és nagyon lényeges, hogy lassabban változott a világ, tervezhetőbbek voltak az életutak. Manapság egy unoka lehet, hogy olyan foglalkozásban dolgozik, ami még nem is létezett akkor, amikor a nagyapja fiatal volt. És fordítva, tán már nem is létezik az a foglalkozás, amiből a nagyapa megélt. Olyan gyorsan változik a világ, hogy sokszor a szüleink, nagyszüleink nem tudnak hozzászólni ahhoz, amilyen élethelyzetben vagyunk. Régebben nem így volt, sokkal lassabban változott a világ.

Kik alkották a védikus tudást?

Erre két hagyományos válasz van, az egy első hagyományos válasz az, hogy ez isteni kinyilatkoztatás, tehát a szent iratokat nem ember írta, hanem isteni sugallatra készültek. Ezt illusztrálja a szép kép, a Bhagavad Gíta egy jelenete, amely 2/a ábrán. Itt látható, amint az Úr Krisna megállítja az időt és Ardzsunának eloszlatja a kétségeit, elmagyarázza neki a jóga összes fajtáját, ahogy ez a Bhagavad Gíta fejezeteiben írva található. A második hagyományos válasz pedig, hogy az önmegvalósított jógi a meditáció által paravidját (a Valóságról szóló tudást) nyer, a 2/b ábra Paramhans Swami Madhavanandát (Holy Guruji) ábrázolja meditáció közben.

 bhagavad gita 10p  guruji medital flip
 2/a. Krisna tanítja Ardzsunának a jóga tudományát (Shutterstock)  2/b. Holy Guruji meditál (JMÉ Gyakorlókönyv)

Hogyan lehet átadni a magasrendű tudást?

Ám mi történik akkor, ha egy ember elnyeri a magasrendű tudást, a paravidját, hogyan tudja ezt elmondani a többieknek? Nézzük meg ismét az 1. ábrát és képzeljük el, hogy egy neolitikus korban élő ember a mai technikai civilizációba kerülne egy évre, megtanulná a nyelvet, megtanulna autót vezetni, mozgólépcsőn járni, Internetezni és sok minden mást, aztán az egy év leteltével hazatér a falujába. El akarja mondani a többieknek, amit átélt, amit megtapasztalt. De hát, hogyan tudná elmondani a többieknek, fogalmak, szavak sincsenek abban a nyelvben!

Ezért elengedhetetlenül fontos az önmegvalósított mester, a Brahmanista Srótrija, vagy Szatguru szerepe. Ők azok, akik "ott jártak", ők nem olvasmányokból, hanem saját tapasztalatból ismerik a paravidját és mindig az adott kor és kultúra nyelvén, úgy tanítanak, hogy a tanítványok megértsék. Ilyen Szatguru a mi mesterünk, Paramhans Swami Maheshwarananda (Vishwaguruji), a "Jóga a mindennapi életben" Rendszer megalapítója is. VishwaguruJi számunkra ezeket az időben, térben és és intellektuálisan is nagyon nagy távolságban levő tanításokat kézzelfoghatóvá teszi, ilyen szempontból mi, VishwaguruJi tanítványai nagyon könnyű helyzetben vagyunk, hiszen ha az ember elkezdené csak úgy olvasni az ősi iratokat, akkor abba teljesen bele lehetne zavarodni. Az ősi iratok kommentárjaiban, a tudós könyvekben gyakran a tudósok egymással vitatkoznak és különböző álláspontokat képviselnek. Ahogyan ezt az Úr Jáma taítja Nacsikétasznak a Katha Upanisádban: "Amikor olyasvalaki tanítja, aki maga is kevéssé érti az Önvalót, a tanítvány se ismerheti fel igaz valójában, mert így többféleképpen lehet elképzelni. Ha azonban egy olyan mester tanít, aki nem tekinti magát különbözőnek a Valóságtól, minden vita véget ér."

Shivapuri (dr. Márk Géza István), Budapest, 2022.

Irodalom

  1. Feuerstein, Georg: Yoga tradíció I-II.  - (Mandala-Véda Könyvkiadó, 2001)
  2. Olivelle, Patrick: Upanisads (Oxford University Press, 1998, 2008)
  3. Baktay Ervin: India bölcsessége - Szanátana Dharma: Az Örök Törvény (Kairosz Kiadó, 2003)
  4. Bhagavad Gítá (A Magasztos Szózata) (Terebess Kiadó, Budapest, 1997); Elektronikus kiadás: https://mek.oszk.hu/00100/00160/index.phtml
  5. Katha Upanisad, commentary by Mahamandaleshwar Swami Jasraj Puri (Vishwaguruji Publishing House, 2017); Magyar fordítás (részletek): https://www.joga.hu/jogazz-velunk/lexikon/444-katha-upanisad-01-bevezetes