Karma – az újraszületés és szenvedés oka
Isten korrekt. Bármit is teszünk a tíz alapérzékünk által (karma és gjána indrija), visszaadja nekünk. S amit visszaad, az a karmánk gyümölcse. Ha rossz karmát okoztunk, rossz gyümölcsöket kapunk, ha jót, jó gyümölcsöket.
(C)2023, Yoga in Daily Life
Vegyük példaként a karma indriját. Ha valakivel szemben kemény szavakat használunk és ezzel súlyosan megsértjük, akkor negatív karmát okozunk. Ha azonban barátságosan, szelíden és udvariasan szólunk valakihez, akkor pozitív karmát okozunk. Karmáink pozitív és negatív gyümölcsei szerint befolyásolja a sors tudatunkat, érzéseinket és érdeklődésünket. Érzékeink telhetetlenek, mindig újat követelnek tudatunktól, érzéseink és érdeklődésünk szerint. Ezáltal állandóan kívánságok keletkeznek bennünk. Például érzékeink naponta kérnek enni és inni, vagy zenét kívánunk, mert a zene jólesik a fülünknek.
Hasonló módon sokféle vágy keletkezik bennünk, s amennyiben vágyainkat, kívánságainkat nem tudjuk teljesíteni, akkor a tudatalattinkba süllyednek, ami szoros kapcsolatban van az asztráltestünkkel. Tudjuk, hogy három testet különböztetünk meg: fizikai testet, asztráltestet és kauzáltestet (magtestet). Ameddig karmát hozunk létre, van asztráltestünk, amellyel halálunk után a kívánságaink és vágyaink is együtt mennek, amelyek aztán a kauzális testbe süllyednek, mely az oka az újraszületésnek.
Azért tehát, hogy ne „vigyünk magunkkal” vágyakat, azt mondják, hogy mielőtt meghalunk, minden vágyunkat és kívánságukat teljesítenünk kell.
Kívánságaink, vágyaink szerint, de függőségeink szerint, és összegyűjtött karmáink szerint jövünk vissza ismét. Ezek a szenvedés okai következő életünkben. A jóga gyakorlati tapasztalata emberként és állatként is újraszülethetünk, de a lélek ugyanaz marad, csak az érzés, a szenvedés és az ego változik.
Bármit is teszünk, kötelességünk teljesítésének része kellene, hogy legyen:
Így például, mint családfő, vagy mint családtag mindig tudatában leszünk a család iránti kötelességeinknek. Amikor dolgozunk és pénzt keresünk, akkor azt azért tesszük, mert felelőséggel tartozunk a családunkért és nem azért, hogy vagyont halmozzunk fel. Természetesen autót vagy házat is vásárolhatunk. De ez ne önző vágyból történjen, hanem mert ezekre a dolgokra a család miatt van szükség.
Ez az önzetlen kötelesség-teljesítés természetesen ne csak a családra terjedjen ki, hanem a többi emberre és a természetre is. A többi lény iránti segítőkészség és barátság ad lehetőséget arra, hogy az előző életek negatív karmájából kiemelkedjünk, mert a jó cselekedetek által keletkező jó karma teszi lehetővé számunkra a rossz karma legyőzését. Amíg rossz karmát hozunk létre, és dolgokhoz ragaszkodunk, illetve dolgokat nem oldottunk meg (például teljesítetlen vágyak), addig ismét újraszületünk; akkor is, ha a rossz karma mellett jó karmát is létrehozunk. Mindenesetre, ha valaki sok jó karmát hozott létre, könnyebb életű lesz a következő életében – az előző életeiből származó jó cselekedetek eredményeként.
A rossz karmának jó karmával való legyőzése tisztulási folyamat; azaz jó karma által tisztítjuk meg magunkat a rossz karmától. Bár szabadon dönthetünk és cselekedhetünk, mégis emberi tulajdonság, hogy döntéseinknél mindig anyagi, hivatásbeli vagy privát előnyeinkre gondolunk. Ez azért van így, mert a buddhink még nem elég fejlett, és ezért a gondolkodásunk és a cselekvésünk csak saját magunk és előnyeink körül forog.
Mi által okozunk rossz karmát?
- Azáltal, hogy másokról rosszat gondolunk vagy beszélünk (azaz bíráljuk, kiigazítjuk, hátba támadjuk őket, stb).
- A másokkal kapcsolatos negatív gondolatok megmérgezik énünket és ezzel lelkületünket. Ha az ember másokról negatívan gondolkodik vagy beszél, az azt jelenti, hogy az ember ennek a másiknak a negatív karmáját veszi magára. Ha viszont másokról jót gondol, vagy beszél, úgy az azt jelenti, hogy az ember ezeknek az embereknek a jó tulajdonságait veszi magára.
- Azáltal, hogy másoknak nagyobb tudásunkkal ártunk (például úgy, hogy ügyesebben tudunk beszélni, vagy mások befolyásolásának képességével rendelkezünk, és ezáltal eltérítjük őket a helyestől, de azzal is, ha másokat rászedünk).
- Testünkkel végzett negatív cselekedetek által (például mások elleni tettekkel vagy olyan kárral, amelyeket tárgyakon vagy létesítményeken okozunk).
Mi által okozunk jó karmát?
- Azáltal, hogy mindig készek vagyunk másoknak segíteni.
- Azáltal, hogy megpróbáljuk mások tudatlanságát és bizalmatlanságát eloszlatni.
- Röviden, hogy minden és mindenki iránt szeretetet érzünk. Ez alatt az a mindent átfogó szeretet értendő, amelyet például az eső, a fa, a folyó vagy egy szent képes adni.
A karma törvénye szigorú. Senki sem menekülhet meg tőle. Ameddig van karmánk, újraszületünk – mindegy, hogy az jó, vagy rossz karma. A karma minőségétől csupán az függ, hogy hogyan és hol születünk újra.
Ha valaki olyan fejlett, hogy csak jó karmája van, akkor attól a kívánságtól vezérelve tér vissza a földre, hogy az embereknek segítsen.
Csak a szamádhi legfelsőbb állapotában – a nirvikalpa szamádhiban – szabad az ember tökéletesen a karmáitól. De ameddig még a fizikai testben vagyunk, addig ez a test a tíz alapérzéken keresztül minden pillanatban karmát okoz. Még egy szent is okoz karmát. Csakhogy ez a karma nem tér vissza hozzá többé, hanem mások javára szolgál.
Forrás: Paramhansz Szvámí Mahesvaránanda: A négy jóga-út