Katha Upanisád 18 -- A halál a hab a tortán
A Katha Upanisád
Nacsikétasz utazása a halhatatlanságba
Mahamandaleshwar Swami Jasraj Puri kommentárjaival
Részletetek a magyar fordításból
Jáma így folytatta:
A tudás (az Önvaló megismerése) iránti sóvárgás és a cselekvés képessége - olyan az Az számára, mint az alapvető táplálék. A halál pedig olyan, mint az salátaöntet. Ki tudja, hol van Az?
Hungarian Translation (C)2023, Yoga in Daily Life
Ki tudja, hol van Az? Mindenhol ott van, mégis ismeretlen, rejtett, titkos!
Természetes, hogy boldogságra és elégedettségre vágyunk. Többnyire a következő kérdésekre keressük a válaszokat:
- Ki vagyok én?
- Honnan jöttem?
- Miért vagyok itt?
- Hogyan lehetnék boldog?
Sokan sóvárognak az Önvaló ismeretére. Mégis, a legtöbb ember számára ez nem válik tudatos kutatás tárgyává, hanem csak homályos vágyakozás marad, amit elnyom a mindennapok robotolás zaja.
Ám, ha a tudás iránti sóvárgás megerősödik, sürgetővé válik a megtalálása, akkor megszületik a „kereső”. Ha tovább növekszik a vágyakozás, akkor a kereső elkezd cselekedni, hogy megfejtse a rejtélyt – elkezdi keresni az „Az”-t. E kettő együtt, tehát a sóvárgás és a cselekvés, ezek adják a spirituális gyakorlás alapélelmiszereit, „a gabona, tej, zöldség, gyümölcs és rizs”.
Jáma ezután egy meghökkentő kijelentést tesz: „a halál a salátaöntet” (magyarban: „hab a tortán”). Miféle halálra utal? A tudás iránti sóvárgás és a tudás megismerésére irányuló törekvés egyfajta halálhoz vezet. Itt azonban nem a fizikai test haláláról van szó, hanem a szokások, az elgondolások és komplexusok haláláról, melyek elfedik az Önvalót.